2026. március 12. – Csütörtök

Egy alkalommal Jézus egy néma emberből űzött ki ördögöt. Amint az ördög kiment, a néma megszólalt. A nép elcsodálkozott rajta. Egyesek azonban azt mondták: „Belzebubnak, az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.” Mások próbára akarták tenni, és égi jelet követeltek tőle. Jézus belelátott gondolataikba, és így szólt hozzájuk: „Minden önmagában meghasonlott ország elpusztul, és ház házra omlik. Ha a sátán önmagában meghasonlott, hogyan állhat fönn az országa? Ti ugyanis azt mondjátok, hogy Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket. Ám ha én Belzebub segítségével űzöm ki a gonosz lelkeket, a ti fiaitok kinek a segítségével űzik ki? Ezért ők lesznek a bíráitok. Ha viszont én Isten ujjával (vagyis Isten erejével) űzöm ki az ördögöt, akkor bizonyára elérkezett hozzátok az Isten országa. Az erős ember fegyveresen őrzi házát. De birtoka csak addig van biztonságban, amíg el nem jön az, aki erősebb nála. Ez legyőzi, elveszi fegyverzetét, amelyben bízott, és szétosztja a zsákmányt. Aki nincs velem, az ellenem van; aki nem gyűjt velem, az szétszór.” Lk 11,14-23

Elmélkedés: A mai evangéliumot olvasva egy megrázó jelenet tárul elénk: Jézus ördögöt űz, de a válasz nem hála vagy köszönet, hanem vádaskodás. A jócselekedet egyesek számára gyanús, a gyógyító Jézus megkérdőjelezett személy lesz. Itt már nem a törvény betartásáról van szó, hanem arról, hogy kihez tartozunk, melyik oldalra állunk. „Aki nincs velem, ellenem van” – mondja Jézus, s ez egyértelművé teszi, hogy itt most nincs kényelmes középút. A nagyböjt világosságot hoz, de ez néha kényelmetlen. Felráz, de nem mindenki akar mozdulni. Tükröt tart, de ebbe a tükörbe nem mindenki akar belenézni. Jézus nem tűri a semlegességet. Mi talán szeretnénk olykor a „két part között” élni: egy kicsit Istennek, egy kicsit a világnak és önmagunknak. De a szeretet nem fél-szívű és nem megosztott szívű. Az irgalom, amit Istentől kapunk, teljes odaadást kíván. Ha Jézus tevékenységével, szolgálatával Isten országa jött el közénk, akkor a döntés sürgető számunkra. Kinek a hangjára figyelek? Közösséget vagy falakat építek? Engedem-e, hogy Jézus valóban „kitakarítsa”, megtisztítsa a bűnbocsánat szentségében a lelkem? Mert ha ő helyet kap bennem, akkor a gonosznak távoznia kell. Jákob kútjánál Jézus a szamariai asszony lelki szomjúságát csillapította tanításával. Ma tőlem kérdezi: „Velem vagy, vagy ellenem?” © Horváth István Sándor

Imádság: Uram, Jézus Krisztus! Te nem kedveled a sötétséget, a gonoszságot, a bűnt, a hitetlenséget, hanem a világosság, a jóság, az igaz élet Istene vagy. Te jóságoddal gyógyítasz, igazságoddal tanítasz minket. Adj nekem bátorságot a döntéshez, hogy ne halogassam többé, hanem teljes szívvel melléd álljak! Tégy szabaddá, hogy ne mások véleménye, elvárása irányítson, hanem mindig neked engedelmeskedjek, a te akaratodat kövessem! Űzd ki belőlem mindazt, ami ellened van, az ítélkezést, a keserűséget, az önzést! Add, hogy szívem ne üres legyen, hanem te élj benne!