2024. február 15. – Csütörtök

Amikor Péter apostol megvallotta, hogy Jézus a Messiás, akkor az Úr így szólt a tanítványokhoz: „Az Emberfiának sokat kell szenvednie: a vének, a főpapok és az írástudók elutasítják, megölik, de harmadnapra feltámad.” Majd így szólt mindnyájukhoz: „Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl mindennap a keresztjét, és úgy kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt. De aki elveszíti életét énmiattam, megmenti azt. Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, önmagát azonban elveszíti, és romlásba dönti?” Lk 9,22-25

Elmélkedés: A nagyböjt a húsvéti ünnepre való felkészülés ideje. Mivel a régebbi időkben az Egyház húsvét vigíliáján keresztelte meg a katekumeneket, a hittanulókat, ezért az ő számukra a böjti idő negyven napja egyben a keresztelésre való felkészülés utolsó időszaka is. Bár sok helyen még mindig él a hagyomány, hogy húsvét éjszakáján felnőttek részesülnek a keresztség szentségében, a gyermekkorban történő keresztelés elterjedésével változás történt, ugyanakkor a liturgia rendje továbbra is őrzi és átadja nekünk azokat a tanításokat, amelyek egykor a hittanulóknak, ma pedig nekünk, megkeresztelteknek szólnak. Jó alkalom tehát ez az időszak számunkra, hogy felélesszük magunkban a keresztségben kapott kegyelmet és húsvét vigíliáján megújítsuk keresztségi fogadalmunkat. A keresztségben meghalunk a bűnnek és újjászületünk az isteni kegyelemben. Úgy is mondhatjuk, hogy elveszítjük önmagunkat és elkezdünk Isten gyermekeiként élni. A keresztség tehát pontosan azt jelenti számunkra, amiről Jézus a mai evangéliumban beszél: „aki elveszíti életét énmiattam, megmenti azt.” Életünk nehéz helyzeteiben azt gondoljuk, hogy egyedül maradtunk a bajunkkal. Valójában Isten velünk van a lelki sötétség időszakaiban is, és ilyenkor is azt mondja, hogy ő fog bennünk valami újat elkezdeni. Nem az idő múlása, hanem az ő kegyelme fogja begyógyítani sebeinket. © Horváth István Sándor

Imádság: Uram, Jézus Krisztus! Vezess végső célom, a mennyei Atya felé! Belátom, hogy egyedül a krisztusi út, a szeretet útja, a remény útja, a megbocsátás útja, az öröm útja, az igazi szabadság útja, az élet tiszteletének útja vezet az Atyához az örök üdvösségre! Segíts megtalálnom a helyes utat és támogass, hogy ezt az utat soha el ne hagyjam s azon meg ne álljak! Segíts kegyelmeddel, hogy mindig közelebb kerüljek az Atyához! Légy velem és te vezess életutamon! Vezess a szeretet útján!