Szent István királyunk kézereklyéjének története
István király 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el. A fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból, és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték.
A kincstár őre Merkur volt, aki később eltulajdonította a szent ereklyét és bihari birtokán rejtette el. Mikor Szent László hírt hallott az ereklyéről, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a „tolvajnak” és a Szent Jobb megtalálásának helyén, első királyunk tiszteletére, a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobbi apátságot alapított. Ezután sorsa hányattatott: Székesfehérváron, Boszniában, Raguzában (Dalmácia, ma Dubrovnik) is őrizték, majd 1771-ben Mária Terézia Budára hozatta. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta, ezzel együtt elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-nak megünneplését.
Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságos őrzése. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható. A háború viszontagságai elől nyugatra menekítették, ahonnan 1945. augusztus 19-én került vissza Magyarországra. 1950-ben a Szent István Bazilika plébániájának őrzésére bízták. 1987-től a Szent Jobb (mai Mária-kápolna) kápolnában volt látható, 2018 óta a templomtérben szemlélhető meg. Kettős ereklyetartó óvja: a külső kápolna alakú neogótikus ereklyeház 1862-ben készült Bécsben Lippert József tervei alapján. A belső üveghengerben helyezték el a Szent Király kézereklyéjét. Minden év augusztus 20-án Szent Jobb körmenettel ünnepeljük államalapító Szent Királyunkat.
A Szent Jobb a Bazilikában a Nagyboldogasszony oltárnál található.
Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságos őrzése. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható. A háború viszontagságai elől nyugatra menekítették, ahonnan 1945. augusztus 19-én került vissza Magyarországra. 1950-ben a Szent István Bazilika plébániájának őrzésére bízták. 1987-től a Szent Jobb (mai Mária-kápolna) kápolnában volt látható, 2018 óta a templomtérben szemlélhető meg. Kettős ereklyetartó óvja: a külső kápolna alakú neogótikus ereklyeház 1862-ben készült Bécsben Lippert József tervei alapján. A belső üveghengerben helyezték el a Szent Király kézereklyéjét. Minden év augusztus 20-án Szent Jobb körmenettel ünnepeljük államalapító Szent Királyunkat.
A Szent Jobb a Bazilikában a Nagyboldogasszony oltárnál található.