Szent Adalbert oltár
A bal oldalhajó bejárata mellett Roskovics Ignác festménye örökíti meg az Esztergomi Főegyházmegye védőszentjét, Prága egykori püspökét, Szent Adalbertet ( 956-997). A vértanú püspök 994–995-ben járt Magyarországon, ő keresztelte és bérmálta meg Szent Istvánt. Adalbert a balti népek térítése során, 997. április 23-án halt vértanúhalált (erre utalnak az oltárképen látható lándzsák), teste Lengyelországban nyugszik. 999-ben avatta szentté II. Szilveszter pápa, akitől a magyar uralkodó a függetlenségét jelentő királyi koronát kapta.
Az üvegablakra 2003-ban került a korábbi ideiglenes plébániatemplom (és a városrész) névadója, Szent (III. Babenberg) Lipót (1073-1136) alakja, aki egyben Ausztria védőszentje.
Az oltárkereszt helyén 2012 óta áll Boldog IV. Károly (1887-1922) magyar apostoli király (ausztriai császár és cseh király) bordacsont-ereklyetartó mellszobra, aki az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója volt. Vállain a XVIII. században alapított Magyar Királyi Szent István Rend díszgallérja látható. A hitvalló uralkodó tiszteletét Közép-Európában és világszerte a Károly Király Imaliga ápolja.
Az oltárkereszt helyén 2012 óta áll Boldog IV. Károly (1887-1922) magyar apostoli király (ausztriai császár és cseh király) bordacsont-ereklyetartó mellszobra, aki az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója volt. Vállain a XVIII. században alapított Magyar Királyi Szent István Rend díszgallérja látható. A hitvalló uralkodó tiszteletét Közép-Európában és világszerte a Károly Király Imaliga ápolja.