2024. február 17. – Szombat

Amikor Jézus egyszer Kafarnaumban járt, meglátott egy Lévi nevű vámost, aki a vámnál ült. Megszólította őt: „Kövess engem!” A vámos erre fölkelt, és mindenét otthagyva, követte Jézust. Lévi azután Jézus tiszteletére nagy lakomát rendezett házában. Jézussal együtt sok vámos és más ember telepedett az asztalhoz. A farizeusok és az írástudók méltatlankodva fordultak a tanítványokhoz: „Hogyan lehet az, hogy ti a vámosokkal meg a bűnösökkel együtt esztek és isztok?” Jézus felelt meg nekik: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket, hogy megtérjenek!” Lk 5,27-32

Elmélkedés: Kövess engem! – hangzik Jézus meghívása, felszólítása a mai evangéliumban Lévi felé, akit Máté apostolként ismerünk. Kövess engem! – halljuk mi is a nagyböjti időben az Úr hívását. Ezek a szavak azt jelentik, hogy irányt kell változtatnunk, tehát nem mehetünk tovább a saját elképzeléseink útján. Ha egyszer Jézus hív minket és megmutatja nekünk az ő útját, akkor érdemes elindulnunk vele. Amikor az Úr új útra hív, akkor valójában megtérésre hív minket. A megtérés szó szerint azt jelenti, hogy Jézushoz fordulunk, és amerre ő indul, mi is arra megyünk. Lukács evangélista azt írja, hogy a vámos Lévi „mindenét otthagyta”, így indult Jézus nyomában. Ez nem csak a vámasztalra, a nyilvántartásokra és az ott lévő pénzre vonatkozik, hanem az ő egész korábbi életére. Felhagyott mindennel, amit eddig tett, teljes irányváltást vett az élete. Életének nagy fordulata után nagy lakomát tart Jézus tiszteletére. Úgy is értelmezhetjük ezt, hogy megünnepli megtérését, megünnepli azt, hogy az Úr követője lett, mert öröm számára az, hogy megváltozott az élete. Ő felismerte élete nagy lehetőségét, és kész volt változtatni önmagán, kész volt új irányba állítani az életét. Felismerte, hogy szüksége van Jézusra. Felismerjük-e lelki betegségünket, a bűnt? Meghalljuk-e az isteni orvos bűnbánatra szóló hívását? Elfogadjuk-e az ő „kezelését és orvosságát”, a megbocsátást? © Horváth István Sándor

Imádság: Istenünk! Fiad, Jézus a te országod örömhírét hirdette, gyógyulást hozott a betegeknek, szabadulást mindazoknak, akiket fogva tart a bűn, a gyöngeség, világosságot hozott azoknak, akik elvakultan, önmagukba zárkózva élnek. Add, hogy életünket őhozzá tudjuk alakítani, aki a törvényt nem megszüntetni jött! Add, hogy életünkön változtatni tudjunk! Add, hogy ne öntelten éljünk, hanem figyeljünk mindig őrá, aki botránykő azoknak, akik nem fogadják el, de akik befogadják, azoknak az élet teljessége!