2024. február 22. – Csütörtök, Szent Péter apostol székfoglalása

Abban az időben amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?” Ezt válaszolták: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.” Ő tovább kérdezte őket: „Hát ti, kinek tartotok engem?” Simon Péter válaszolt: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” Erre Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is.” Mt 16,13-19

Elmélkedés: Nem csak Jézus meghívása és a vele való első találkozás hozott Péter életébe fordulatot, hanem az Úrral töltött évek során többször is nagy lelki hatások, élmények érik őt, amelyek tovább formálják jellemét. A tanítványok közül Péter az, aki elsőként tesz komoly hitvallást Jézusról: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” Ezt az esetet olvassuk a mai evangéliumban. Megemlíthetjük még Péter életéből az ő tagadását. Hiába hangzott el Jézus figyelmeztetése az utolsó vacsorán, néhány órával később Péter elbukott, háromszor is megtagadta, hogy Jézushoz tartozik. De mivel tudott sírni bűne miatt és ez valódi bánatának a jele volt, az Úr megbocsátott neki. Amikor pedig a feltámadás után lehetőséget kapott Péter, hogy háromszor is megvallja az Úr iránti szeretetét, akkor különleges megbízást kap Jézustól: ő vezesse a krisztusi közösséget. Ezek az események úgy formálják Péter személyiségét, hogy életét egészen Isten szolgálatára és az emberhalászatra szentelje. Szent Péter apostol székfoglalásának mai ünnepe az Egyház egységét jeleníti meg. Jézus az Egyház vezetését Péter apostolra és az ő utódaira bízta. A római pápák mindenkor Krisztusnak, a Jó Pásztornak példája szerint vezették Isten rájuk bízott nyáját, mindenkor arra törekedve, hogy megerősítsék az embereket a hitben és megőrizzék Isten népének egységét. © Horváth István Sándor

Imádság: Urunk, irgalmasság Istene, könyörülj rajtunk, bűnösökön! Taníts meg bennünket a könyörületre és a megbocsátásra! Ne engedd, hogy hasonlóak legyünk a könyörtelen szolgához, aki nem követte ura irgalmasságát! Emlékeztess minket arra, hogy gyengeségeink miatt milyen sokszor esünk el életünk rögös útján! Szítsd fel szívünkben a megbocsátást és a segítő szándékot botladozó testvéreink iránt! Add meg nekünk az irgalom lelkét, hogy akaratod szerint kovásza legyünk eljövendő országodnak!