A Szent István Bazilika rövid története

A Szent István Bazilikát Hild József tervei szerint 1851-ben kezdték építeni korának klasszicista stílusjegyeiben. A főváros legnagyobb római katolikus temploma viszontagságos körülmények között épült fel. Egy évvel Hild halála után, 1868-ban a kupola beomlott. Az építkezés folytatásával Ybl Miklóst bízták meg, aki a tervezés hibáit kijavította és a templom egészét a reneszánsz elemeinek alkalmazásával átfogalmazta. Ybl Miklós 1891-ben bekövetkezett halála után az épület belső terének kialakítását, berendezését, valamint díszítését Kauser József építész és Lollok Lénárd plébános egységes ikonográfiai program szerint tervezte meg. A templom 1897-től az első magyar király, Szent István nevét viseli, akinek személye a magyarság történelmét döntően befolyásolta, hiszen Magyarország általa vált keresztény állammá. Kizárólag magyar szobrász- és festőművészeket kértek fel a műalkotások elkészítésére. A templom felszentelésére 1905-ben került sor. A zárókövet 1906-ban I. Ferenc József jelenlétében helyezték el. Az épületet 1983 és 2003 között teljes körűen felújították.